Hazánkban a vasúti közlekedés az 1840-es években indult a Pest-Vác és a Pest- Szolnok vonalak átadásával. Azóta mintegy 7000km-nyi vasút épült, melynek hossza mára már kisebb mértékben csökkent a gazdaságtalan vonalak megszüntetésével. A hálózatra a Budapest központúság jellemző, a vonalak a fővárosból sugarasan indulnak ki. A vidéki városokat közvetlenül összekötő vonalak kevésbé épültek. Az utóbbi időkben csak 20km-nyi új pályát adtak át a szlovén határ közelében, jelenleg a már meglévő vonalak felújítása, átépítése zajlik jelentős mértékű külföldi, elsősorban EU-s pályázatokból. A felújítások fő célja a pályasebesség növelésével a menetidő csökkentése illetve a különböző biztosítóberendezések cseréje. A felújítások elsősorban a fővárosi környéki vonalakat és a nagy forgalmú belföldi vonalakat érintik, amelyek részei az Európát átszelő közlekedési folyósoknak. Az ország vasúthálózatának összhossza 7766km, ebből 2247km villamosított (1992). A vonalak állami tulajdonban (MÁV) vannak kivéve egy kisebb részt a Dunántúl északi részén (GYSEV). A sinek ún. normál nyomtávú (1435mm) kategóriába tartoznak, ez a nyomtáv az uralkodó Európa nagy részén. Emellett vannak keskeny nyomtávú vonalak, amelyek erdészeti-turizmus célokat szolgálnak hegyvidéki térségeinkben. A Kelet-Európára jellemző szélesnyomtávú (1534mm illetve 1600mm) Záhony térségében jelenik meg. A pályatest alapját andezitzúzalék képezi amely vulkáni hegységeinkből származik. A sínek alapját egykoron tölgyfából készült talpfák képezték, amelyeket felváltottak a nagyobb teherbíró képességű és masszívabb betonból készült "talpfák". Villamosított vonalainkon a felsővezeték-rendszer 25 000 voltos feszültségen üzemel. A tartóoszlopok régebben betonból készültek amelyeket mostanában kezdetek lecserélni öntöttvasból készültekre.   

MAGYARORSZÁG FŐVONALAI

Az ország nagyforgalmú vonalai nyugat-keleti irányban, a fővárost érintve szelik át az országot. Ezek a következők:

-Budapest-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom

-Budapest-Hatvan-Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza

-Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony

-Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba- Lökösháza

-Budapest-Pusztaszabolcs-Dombóvár-Pécs

-Budapest-Székesfehérvár-Síófok-Nagykanizsa-Murakeresztúr

-Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-Celldömölk-Szombathely

Az észak-déli vonalak közül említést érdemelnek a következők:

-Budapest-Vác-Szob

-Budapest-Cegléd-Szeged

-Budapest-Kunszentmiklós-Kelebia

Ezek mellett vannal olyan fontosabb vonalak is amelyeknek nem a főváros a kiindulópontja:

-Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu

-Püspökladány-Biharkeresztes

-Miskolc-Hidasnémeti