Haz�nkban a vas�ti k�zleked�s az 1840-es �vekben indult a Pest-V�c �s a Pest- Szolnok vonalak �tad�s�val. Az�ta mintegy 7000km-nyi vas�t �p�lt, melynek hossza m�ra m�r kisebb m�rt�kben cs�kkent a gazdas�gtalan vonalak megsz�ntet�s�vel. A h�l�zatra a Budapest k�zpont�s�g jellemz�, a vonalak a f�v�rosb�l sugarasan indulnak ki. A vid�ki v�rosokat k�zvetlen�l �sszek�t� vonalak kev�sb� �p�ltek. Az ut�bbi id�kben csak 20km-nyi �j p�ly�t adtak �t a szlov�n hat�r k�zel�ben, jelenleg a m�r megl�v� vonalak fel�j�t�sa, �t�p�t�se zajlik jelent�s m�rt�k� k�lf�ldi, els�sorban EU-s p�ly�zatokb�l. A fel�j�t�sok f� c�lja a p�lyasebess�g n�vel�s�vel a menetid� cs�kkent�se illetve a k�l�nb�z� biztos�t�berendez�sek cser�je. A fel�j�t�sok els�sorban a f�v�rosi k�rny�ki vonalakat �s a nagy forgalm� belf�ldi vonalakat �rintik, amelyek r�szei az Eur�p�t �tszel� k�zleked�si foly�soknak. Az orsz�g vas�th�l�zat�nak �sszhossza 7766km, ebb�l 2247km villamos�tott (1992). A vonalak �llami tulajdonban (M�V) vannak kiv�ve egy kisebb r�szt a Dun�nt�l �szaki r�sz�n (GYSEV). A sinek �n. norm�l nyomt�v� (1435mm) kateg�ri�ba tartoznak, ez a nyomt�v az uralkod� Eur�pa nagy r�sz�n. Emellett vannak keskeny nyomt�v� vonalak, amelyek erd�szeti-turizmus c�lokat szolg�lnak hegyvid�ki t�rs�geinkben. A Kelet-Eur�p�ra jellemz� sz�lesnyomt�v� (1534mm illetve 1600mm) Z�hony t�rs�g�ben jelenik meg. A p�lyatest alapj�t andezitz�zal�k k�pezi amely vulk�ni hegys�geinkb�l sz�rmazik. A s�nek alapj�t egykoron t�lgyf�b�l k�sz�lt talpf�k k�pezt�k, amelyeket felv�ltottak a nagyobb teherb�r� k�pess�g� �s massz�vabb betonb�l k�sz�lt "talpf�k". Villamos�tott vonalainkon a fels�vezet�k-rendszer 25 000 voltos fesz�lts�gen �zemel. A tart�oszlopok r�gebben betonb�l k�sz�ltek amelyeket mostan�ban kezdetek lecser�lni �nt�ttvasb�l k�sz�ltekre.   

MAGYARORSZ�G F�VONALAI

Az orsz�g nagyforgalm� vonalai nyugat-keleti ir�nyban, a f�v�rost �rintve szelik �t az orsz�got. Ezek a k�vetkez�k:

-Budapest-Tatab�nya-Gy�r-Hegyeshalom

-Budapest-Hatvan-Miskolc-Szerencs-Ny�regyh�za

-Budapest-Szolnok-Debrecen-Ny�regyh�za-Z�hony

-Budapest-�jsz�sz-Szolnok-B�k�scsaba- L�k�sh�za

-Budapest-Pusztaszabolcs-Domb�v�r-P�cs

-Budapest-Sz�kesfeh�rv�r-S��fok-Nagykanizsa-Murakereszt�r

-Budapest-Sz�kesfeh�rv�r-Veszpr�m-Celld�m�lk-Szombathely

Az �szak-d�li vonalak k�z�l eml�t�st �rdemelnek a k�vetkez�k:

-Budapest-V�c-Szob

-Budapest-Cegl�d-Szeged

-Budapest-Kunszentmikl�s-Kelebia

Ezek mellett vannal olyan fontosabb vonalak is amelyeknek nem a f�v�ros a kiindul�pontja:

-Hatvan-Salg�tarj�n-Somosk��jfalu

-P�sp�klad�ny-Biharkeresztes

-Miskolc-Hidasn�meti