| A vast megjelense az ipari forradalomhoz pontosabban a gzgp feltallshoz kthet. A James Watt ltal tkletestett gpet 1774-tl kezdtk gyrtani. A snt mr a vast megjelense eltt is hasznltk a bnykban. Sokan-kztk Watt is-elleneztk a Lokomotv alkalmazst. Ennek ellenre a vast fejldsnek indult s hamarosan tbb ezer km snplyt fektettek le Angliban. Az els vasti szerelvny az angliai Stockton s Darlington kztt tette meg az utat. A mozdony neve Rakta volt. A vast bekapcsolta a vidket a gazdasg vrkeringsbe. Nagy-Britanniban 1830-ban mg csak 150km, 20 v mlva mr tbb mint 10 ezer km-nyi vast volt. Ugyanebben az idben az USA-ban 14 ezer km-es volt a hlzat de mr 1867-ben mr ksz volt a transzkontinentlis vast Bostontl Oaklandig. Nmetorszgban pedig mintegy 6000km-nyi vast plt. A vast a vrosokat kttte ssze egymssal, a bnykkal s a mezgazdasgi terletekkel valamint a kiktkkel. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
